Történelem


 

A Meteora homokkő szikláinak bizarr formái sokmillió évvel ezelőtt keletkeztek a síkságra lezúduló víztömegek által. Több kőzetréteget mostak ki, és csak az ellenállásra képes sziklatömböket kímélték meg, amelyek fogszerűen és tűszerűen állnak, és a Pinios folyó síkságát egészen 400 méteres magasságig uralják. A XI. században idecsalogatták az első jámbor remetéket, akik a barlangokban és a szinte járhatatlan sziklacsúcsokon telepedtek le. Ez az a hely, ahol az ókor híres orvosa, Asklepios élt. Fiaival megalapította az Asklepiont és kezelte a pácienseit. A hellén időkben a vidék fontos szerepet játszott Görögország fejlődésében. A bizánci időkben ezen vidék és főként Meteora egy erős kolostori centrum felépítéséhez segített hozzá. A XI. században a barlangokban élő szerzetesek minden vasárnap (görögül "Kyriaki") és a főbb ünnepeken lejöttek a hegyekből, hogy közösen bemutassák Doubianiban a szentmisét.

 

 

A XII. században megnövekedett a szerzetesek száma, megkezdődött menedékhelyek szervezése. Ekkor történt, hogy egy szerzetes a Platylithos sziklán megalapította az első kolostort, ami az Athanasios nevet kapta. Ő a sziklát "Meteora" névvel nevezte, (ami azt jelenti: levegőben lebegő) miután az az ég-föld között lebegni látszott. Azóta az egész vidék "Meteora" néven ismert.

Ugyanezen időben egy másik szerzetes, Varlaam gondolata volt egy nagy kolostor alapítása a szemközt lévő sziklán. A következő évszázadok alatt növekedett a szerzetesek száma, nagyszámú kolostor épült. 1490-ben valamennyi kolostor, menedékhely és remeteház a Tis Metamorfoseos fősége alá került, mely a legjelentősebb kolostor volt.

 

 

A XVII. században a Meteorában a kolostorszervezet lehanyatlott, aminek a szerzetesek számának csökkenése lett a következménye.

Ma hat kolostort laknak szerzetesek, ezeket látogathatják a zarándokok. A lakott kolostorokon kívül más kolostorok romjai is megtekinthetők, melyekben korábban számtalan szerzetes élt. Ezek lakatlanok, nehezen elérhetők és többé-kevésbé romos állapotban vannak.

Vissza                    Tovább